Egy korábbi bejegyzésnél felvetettétek, hogy ha fehérre festünk minden falat, akkor kimondhatjuk, hogy skandináv stílusú a lakásunk. Hát nem egészen.
Bemutatok néhány Balaton-felvidéki tájház belsőt, ahol fehérre meszelt falakkal találkozunk, mégis érezzük, hogy ez nem ugyanaz a stílus. Ez valami hazai. Paloznakon, három osztatú tornácos tájházban jártunk.
Erre az építészeti stílusra jellemzően három helyiségből áll: konyha, amelyből egyik oldalon nyílik a tiszta szoba, a másik oldalon pedig a kamra. A tornácra a tiszta szobából és a konyháról is ki lehet jutni. A ház zsuptetővel borított, belül a mennyezet mestergerendával erősített pór födém.
Tiszta szoba.
Konyha részlet.. Az udvarról ide nyílt a "főbejárat". A képen látható ajtó pedig a kamrába vezet.
A kemence. Nem eredeti, de látszik, hogy nincs kémény kivezetése, s ha begyújtották, az egész konyha részt befüstölte.
Felette ilyen kormos lett a mennyezet.
"Macskanyomos" kályha a tiszta szobában. Körülbelül 150 éves, eredeti. Kivülről fűtötték be, hogy ez ne koszolja a szobát.
Falba épített kis szekrényke gondosan faragott ajtaja vasalattal.
Kedvencem ez a poroló, porseprű. Nagyon ötletesen, a fát meghámozták, így 'felgönygyölődött' (ha tudtok rá más szót, szívesen várom) a hámozott rész és ezzel törölték a port. A mai tollseprűk elődje.
A zsuptető. Speciális, bordázott szerszámmal tudták helyreigazítani a nádat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.